ISSN 2676-8933 Online
Tisztelt Szerzőink!
Folyóiratunkba közlésre szánt szakcikkeket, recenziókat, interjúkat, egyéb esszé jellegű írásokat szívesen fogadunk. A szakcikkeiket a következő formai és tartalmi követelményeknek megfelelően fogadjuk:
Minimum 10.000, maximum 60.000 leütés (szóköz nélkül) terjedelmű kéziratokat tudunk elfogadni. A cikk elején kérjük feltüntetni a szerző(k) pontos nevét, foglalkozását és a munkáltató intézmény nevét.
A formátum alapadatai
Word dokumentum, törzsszöveg: Times New Roman betűtípus, 12 pontos betűméret, 2,5 cm-es margó, másfeles sortáv. A mellékletek (fotók, rajzok, grafikonok, táblázatok stb.) esetében, kérjük, egyértelműen jelezzék, hogy szövegközi ábráról vagy táblaképekről van-e szó. Szükséges továbbá egy külön Word dokumentumban a szövegközi és a táblaképek képaláírásának mellékelése is („képek jegyzéke”), a képek és táblák pontos sorszámának feltüntetésével.
A képekre, táblázatokra, grafikonokra, esetlegesen függelékekre a törzsszövegben szögletes zárójellel [ ] hivatkozunk. Pl. [1. tábla 2], [2. tábla 3; 3. tábla 1].
A cikkekhez magyar és angol nyelvű rezümét is várunk (külön fájlként elküldve: „rezümé”), 1.500-2.000 leütés terjedelemben.
A tabulálás, fejezetcímek
A fejezetek első sorait nem kezdjük beljebb, a további bekezdéseket 1 cm-es tabulálással tördeljük. (Ugyancsak 1 cm-es tabulálással toljuk beljebb az irodalomjegyzék egyes tételeinek második sorát – lásd alább.)
Az egyes fejezetek, alfejezetek címeit bold betűtípussal kérjük megadni, a cím és az utána következő szöveg között sorköz kihagyásával.
A hivatkozások
A törzsszöveget kiegészítő információk, kiegészítő adatok, vélemények stb. lapalji lábjegyzetekbe kerüljenek, akárcsak a szakirodalmi hivatkozások (tehát ez utóbbiak esetében sincs szövegközi, zárójeles hivatkozás!). A lapalji szakirodalmi hivatkozások esetében rövid hivatkozási rendszert használunk (tehát a bibliográfiai tételek teljes egészében a cikk végére kerüljenek, ABC sorrendbe rendezve – lásd alább). A hivatkozás felépítése: szerző neve évszám vessző oldalszám pl. Lukács 1996, 14.
Amennyiben „-tól -ig” terjedő számokat tüntetnek fel, hosszú kötőjelet, azaz rövid gondolatjelet (–) használjanak, ne pedig rövid kötőjelet (-) pl.Varga 1896, 21–22. Háromnál több szerző esetén az et al. rövidítést használjuk a hivatkozásban.
A szerzők ugyanazon évben megjelent két (esetleg három) cikkére a és b jelzettel kell utalni: Pál 2003a; Pál 2003b.
A kiemelések
A bold, fett, semibold stb. (kövér, félkövér) betűtípusok csak fejezetcímekben, táblázatokban fordulhatnak elő, törzsszövegben nem. Ugyancsak kerüljük az aláhúzást vagy a VERZÁLT mint kiemelést. A tanulmányok kiemelési rendszerében kurzívval szedjük az idegen (latin, görög, orosz stb.) eredetű kifejezéseket, pl. mandibula, rex stb., illetve a törzsszövegben megjelenő műcímeket.
Az idézések
Szó szerinti idézésre minden esetben a magyar hagyomány idézőjeleit („ ”) használjuk. Idegen nyelvű mondat esetén kurziválni kell (pl. „that grave was intact”).
A számok
Az évszámok, fejezetszámok és minden lehetséges szám ne római, hanem arab számmal íródjon.
A rövidítések
Rövidítjük az égtájak neveit (É, D, K, Ny, ÉNy stb.), néhány kifejezést (pl., vö., jegyz.) ugyanakkor a lásd-ot nem rövidítjük. Az irodalomjegyzékben (lásd alább) az ismert folyóiratok nevét rövidíteni lehet pl. ArchÉrt, ActaArchHung (a kötethez külön rövidítésjegyzéket mellékelünk). Amennyiben azonban kevésbé ismert folyóiratról van szó vagy kérjük kiírni a folyóirat teljes nevét, vagy amennyiben a szerző rövidíteni kívánja a folyóirat címét, akkor az irodalomjegyzék végére egy rövidítésjegyzéket is kérünk csatolni a rövidített folyóirat(ok) teljes nevével és a megjelenés(ük) helyével.
Az irodalomjegyzék
A hivatkozott irodalom (bibliográfia) példái:
-monográfia:
Koltai, Zsuzsa (2011): A múzeumi kultúraközvetítés változó világa. Veszprém: Iskolakultúra.
Falk, J. H. – Dierking, L. D. (2000): Learning from Museums : Visitor Experiences and the Making of Meaning. Walnut Creek: AltaMira.
-kötetfejezet, tanulmánykötet rész:
Dewey, J. (1976): Pedagógiai hitvallásom. In: Vágh, Ottó (szerk.): A nevelés jellege és folyamata. Budapest: Tankönyvkiadó, 97–112. p.
-folyóirat cikk:
Koltai, Zsuzsa (2010): Helyzetjelentés a hazai múzeumpedagógia eredményeiről és kihívásairól. In: Iskolakultúra, 2010/3., 107–123. p.
-online hivatkozás:
Kelly, L. (2007): Visitors and learners: Adult museum visitors’ learning identities. Kézirat. Elérhető:
www.australianmuseum.com/9316/paperca%202007.pdf Letöltés időpontja: 2016. augusztus 2.
Ábrák, táblázatok
A képeket, térképeket, grafikonokat JPG vagy TIF formátumban, legalább 300 dpi felbontásban, külön fájlként (nem a törzsszövegbe beillesztve) kérjük elküldeni. A térképeknél kérjük a lépték, északjel, méretarány feltüntetését. Fotóknál, rajzoknál kérjük a lépték alkalmazását. A táblázatokat szerkeszthető (.xls vagy .xlsx) formátumban kérjük. A képleírásokat külön dokumentumban kérjük elküldeni. Kizárólag jogtiszta, avagy a szerző(k), jogtulajdonosok által engedélyezett fotókat, illusztrációkat használjunk a szövegben. A fotók, illusztrációk jogtisztaságáról meggyőződni, a jogtulajdonostól a közlésre engedélyt kérni minden esetben a szerző feladata. Fotókat, illusztrációkat sorszámmal, címmel, évszámmal, a szerző és a forrás megjelölésével kérjük elkészíteni. Pl.: 1. kép: Vereshomoki erdő, Szeged-Kiskundorozsma, 2006. Antal Tamás felvétele. Forrás: www.xyz.hu/qwer.html
Kérjük, a fotók, illusztrációk helyét minden esetben jelöljék a szövegben a szerkesztők számára (pl.: 1. sz. fotó helye).
További információk
A kötettel kapcsolatos további kérdéseket az folyoirat@kosztamuzeum.hu címre várjuk.
Üdvözlettel,
a Bonus Nuntium folyóirat szerkesztői